Hajózás világa! Jó ha tudod...

Ha ezt a pár hasznos tanácsot betartod, akkor a vízen tartott HAJÓDBAN nem fog kárt okozni a a korróziónak ez a nagyon alattomos fajtája, így komoly kiadásoktól kímélheted meg a pénztárcádat...

A korrózióról

Ha huzamosabb időre a vízen hagyjuk a hajónkat, vagy hosszabb időre kikötjük, a vízben lévő fém alkatrészek
( hajócsavarok, farmotorok, kormánylapát a tengelyekkel) két különböző típusú korrózió is kialakulhat: elektrokémiai (vagy “természetes”) korrózió, illetve elektrolitikus, vagy kóboráram okozta korrózió, amit rendszerint külső vagy belső kóboráram okoz. Mindkét esetben a vezető közeg a víz! Viszonylag gyorsan korrodálódhatnak a hajó különböző fémötvözet alkotórészei, attól függően, hogy milyen védő elemek vannak már felszerelve. A cikkben bemutatjuk röviden az elektrokémiai korróziót, illetve, hogy milyen óvintézkedésekkel csökkenthetjük a hatásait a külső farmotorokon és motorokon.

Az elektrolízis és az elektrokémiai korrózió

Amikor kapcsolatba kerül egymással két különböző fém , majd valamilyen vezető közegbe (elektrolitba) kerülnek, közvetlen elektromos összeköttetés jön létre köztük, ami elektrolízises korróziót eredményez. Az így keletkező áram közvetíti az egyik fém ionjait a másikhoz. A fémeket elektrolízises korrózióra való hajlamuk szerint is osztályozzák, és ezt a hajlamot millivoltban mV mérik. A kevésbé nemes, elektronegatív fémek, mint például az alumínium, cink vagy magnézium anódként működnek, és állapotuk romlik, ha katódként működő fémek közelében vannak, mint pl. a bronz, ólom, vagy rozsdamentes acél. Egy a Galvatest által kiadott dokumentumban, melynek címe “A hobbihajók katódos védelme”, a szerző leírja, hogy “az erős negatív elektromos potenciállal rendelkező fémek előszeretettel teszik tönkre az erős pozitív potenciállal rendelkezőket”. Tehát a dolog a fémek feszültség különbségéből vagy különböző elektromos potenciáljából ered.

Tehát ha a hajót egy egész szezonra vízen hagyjuk, az elektrolízises jelenség árthat a víz alatt lévő fém alkatrészeknek. Ez a helyzet például, ha egy rozsdamentes acél hajócsavar csatlakozik egy alumíniumötvözetből készült farmotorhoz: a rozsdamentes acél hajócsavar katód a védetlenül hagyott farmotor pedig az anód. A korrózió miatt először a festék lerepedezni kezd a széleken, illetve egy porszerű anyag képződik a farmotor felületén. Hosszú távon pedig az elektrolízises korrózió károsíthatja a védetlenül hagyott farmotor struktúráját is.

Védelmi intézkedések

Az elektrolízises korrózió elleni védelem érdekében tegyünk egy kevésbé nemes fémdarabot, pl. alumíniumot, cinket vagy magnéziumot az egymáshoz kapcsolódó fém alkatrészek közelébe. Ez az “áldozati anódnak” is nevezett fémdarab fog a fő farmotor részek helyett feloldódni, és így katódossá válnak.

Több száz féle, különböző funkciójú és méretű anódot lehet ma már vásárolni. Ahhoz, hogy igazán jól védelmet tudj létrehozni a hajód számára, tudnod kell, hogy pontosan milyen méretű anódokra lesz szükséged, és hova kell helyezni őket – ezekről a hajó vagy motor használati utasításából tájékozódhatsz. Rákérdezhetsz egy hajókereskedőnél is. Illetve különböző méretű anódokat vehetsz, és felszerelheted őket azokra az alkatrészekre, amiket szeretnél katódos védelemmel ellátni, pl. kormánylapátok, kormánynegyed, tengelyek.